Házak Magazin: A természet és az épített környezet összhangja

Házak Magazin, 2017. december

A cikk teljes terjedelmében:

Mit jelent az, mikor az építészmérnök munkája során a természet és az épített környezet összhangjára, egységességére törekszik? 

Minden újabb épület a természet egy részét szorítja ki. Az építésnél az építőanyagokkal természeti kincseket használunk fel, amelyek az épület életének végén építési törmelékként kerülnek vissza a természet körforgásába. Minden egyes épület megépítésével a környezetet terheljük, így ezt olyan alacsony szinten kell tartani, amennyire lehetséges. Így tehát egy ház tervezésénél és megépítésénél az esztétika, a funkció, a gazdaságosság mellett a környezetbarát anyagok használatára és az energiatakarékosságra is gondot kell fordítani. 

A fenntartható építészet összetett „tudomány”, nagyon sok szempontot kell figyelembe venni már a tervezés első lépésénél is. Így nem mindegy a telek fekvése, és a helyi építési szabályzat kötöttségeivel is jó idejében tisztába kerülni, mert előfordulhat, hogy nem tudunk a déli oldalon ablakot nyitni, vagy nem lesz alkalmas tetőfelületünk a kollektorok, napelemek optimális elhelyezésére. Gondot kell fordítani az épület helyes tájolására, a klímazónás alaprajzi tervezésre, a kompakt tömegformálására. A tető és a falazat egyszerűbb, zártabb formája kisebb hűtési felületet jelent. Az épület szerkezeteinek tervezésénél ügyelni kell a megfelelő hőtároló-hőcsillapító tömeg kialakítására, a hőszigetelés optimális vastagságára, a hőhidak kerülésére. Kedvező a zöldtetők és zöldhomlokzatok alkalmazása számos előnyük miatt, de különösen a nyári hővédelem szempontjából. A természetes megvilágítás biztosítására nem csak energiatakarékossági, hanem élettani szempontból is szükséges ügyelni.

Szintén már a tervezésnél oda kell figyelni a betervezett anyagok széndioxidban kifejezett „árára” (embodied energy), ami a kitermelés-előállítás technológiáján és azon múlik, hogy milyen messzire kellett szállítani az építőanyagot a kitermelés, előállítás helyétől. Célszerű tehát a természetes, minél kevesebb energiával előállítható, tartós, közelben fellelhető anyagok mellett dönteni.

Mivel időnk 90%-át zárt terekben töltjük, és munkahelyen, az iskolában nincsen lehetőségünk megválasztani a beépített építőanyagokat, amelyek a beltéri levegő minőségét nagyban befolyásolják, ezért legalább a saját otthonunkban járjunk el körültekintően, és olyan építőanyagokat válasszunk, amelyek mentesek az egészségre és a környezetünkre káros vegyszerektől.

A Környezet -és Energiatudatos Építészeti Stúdióban a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy épületeink ne csak energiatakarékosak legyenek, hanem mind környezetünkre, mind egészségünkre a legkevésbé jelentsenek veszélyt. A betervezett öko építőanyagok megvásárlása azonban nem olyan egyszerű, mint a hagyományos építőanyagoké, ezért határoztuk el egy Öko-Építőanyag Webáruház indítását, ahol egy helyen felelhetők az általunk „biztonságosnak” ítélt anyagok.

Különösen ügyelni kell a ragasztókra (pl parketta ragasztó), festékekre, és a fakezelő szerekre. Olyan terméket kell választani, amelyeknek nincsen káros kibocsátásuk, (emissziójuk) kipárolgásuk, vagy kisugárzásuk. Ökológiai vizsgálatok számos anyagról kiderítették, hogy toxikus, mérgező kihatásuk van a környezetre, ezért biológiailag ártalmasak. A hatások nagy része érzékszerveinkkel nem érzékelhető, de szervezetünk reagál ezekre a hatásokra. A biológiai reakció szervezetünk energiájának egy részét leköti, az immunrendszerünket nem kívánatos mértékben terheli.

Az anyagok megválasztásánál figyelni kell arra is, hogy azok „lélegző”, porózus, pára- és nedvességgazdálkodó anyagok legyenek. 

Fontos része a fenntartható épületnek a természetes épületgépészet. A passzív napenergia-hasznosítás építészeti integrálásán (pl. télikert) kívül az alternatív energiaforrások felhasználását kell preferálni. A legáltalánosabb kérdés a fűtési mód megválasztása szokott lenni. Egyre inkább divatossá kezd válni a hőszivattyú alkalmazása, azonban jelentős elektromos áram igénye miatt inkább a hagyományosabb és egyszerűbb rendszerű fatüzelést (pellet, faapríték, hasábfa tüzelésű kazán, faelgázosító kazán, cserépkályha) szoktam ajánlani, ami egyben bizonyos függetlenséget is biztosít a szolgáltatóktól. Használati melegvíz előállítására a legjobb sík kollektorok alkalmazása, elektromos áram igényünket pedig napelemmel tudjuk a leghatékonyabban biztosítani. Fontos hangsúlyozni azonban azt, hogy a megújuló energiák alkalmazása akkor lesz csak igazán hatékony, ha energiaszükségleteinket a korábban felsorolt módokkal már a minimálisra csökkentettük. 

A megfelelő szellőzésre, klímatizálásra is vannak természetes megoldások, amelyeket építészeti eszközökkel a tervezés során könnyen biztosíthatunk.

Számomra fontos, és a fenntartható építészet részét jelenti a régi értékek megőrzése is, újrahasznosítása, ezért szeretjük a felújításokat, helyreállításokat a teljesen új épületek építése helyett, még ha olykor egyszerűbbnek, és könnyebb megoldásnak is tűnik nulláról kezdeni a tervezést és az építkezést. 

Mitől és miből lesz környezettudatos egy épület: vályogból, téglából, fából, betonból?

Nem pusztán az anyaghasználat határozza meg azt, hogy egy épület környezettudatos-e vagy sem, de természetesen nagyon meghatározó, hogy miből építkezünk. A vályog használata például az egyik legjobb választás, hiszen igen kicsi a környezetterhelése (kevés energiaráfordítással lesz belőle falazat), az épülete elbontása után sem szennyezi a környezetet (szinte egy éven belül a földdel válik egyelővé anélkül, hogy bármi kezelést igényelne), és mindeközben az épület belső levegőminőségét igen kedvezően befolyásolja, véd a különböző káros sugárzásoktól (pl nagyfeszültségű vezeték által okozott sugárzástól), megköti a szagokat, kiválóan szabályozza a páratartalmat, és az energiatudatos építészetben el nem hagyható hőtárolótömeget is biztosítja. Manapság újra terjed, és megfelelő szakértelemmel megtervezve, kivitelezve a házat nem kell tartani attól, hogy nem lesz tartós és állékony a vályogból felépített épület. A betont nem szívesen alkalmazzuk, de bizonyos helyeken elkerülhetetlen a használata (alapozás, aljzatbeton, koszorú), de beton falazatú épület tervezése a mi értékrendünknek már nem elfogadható. Fát is szívesen alkalmazunk (födémnek, nyílászáróknak), de arra figyelünk, hogy az épület hőtároló tömege meglegyen. A hőtároló kapacitás hiánya miatt nem szívesen tervezünk házat ezért vázkerámia falazatból sem. Előszeretettel használjuk a vályog mellett a mészhomoktéglát is.

Milyen műszaki jellemzőkkel bír az ilyen épület: önellátó, energiatakarékos, kényelmes, gazdaságos? Előnyei a hagyományos lakóépületekkel szemben?

Egy környezetbarát ház lehet önellátó, de ez nem feltétel. Ha elegendő felületű napelemes rendszer van rajta, amely biztosítja az épület elektromos energiaigényét, illetve pl a napkollektoros rendszer egy fatüzelésű fűtési megoldással kombinálva biztosítja a fűtési -és használati melegvíz igényét, akkor mondhatjuk, hogy az épület önellátó. De erre egy betonból épült, polisztirol hőszigeteléssel ellátott ház is képes lehet, pedig nem környezetbarát anyagokból épült. 

Az energiatakarékos ház nem minden esetben jelent tehát egészséges, környezetbarát épületet. Gondoljunk csak egy műanyag hőszigeteléssel vastagon burkolt, vasbeton falazatú, műanyag nyílászárókkal ellátott épületre. Bizonyára kedvező értékeket fogunk kapni az épület energiafogyasztását tekintve, ennek ellenére az épület anyagainak környezetterhelése (előállítása, helyszínre szállítása, beépítése, elbontása, megsemmisítése) igen jelentős terhet ró a környezetre, nem beszélve arról, hogy a vasbeton, a műanyag hőszigetelés élettani hatása is kedvezőtlen. (A habosított műanyagok az előállítás után folyamatosan mérgező sztirolt bocsátanak ki magukból. A poliuretánból készített termékeknél szintén elővigyázatosságra van szükség, ugyanis ezekből allergén izocianát szabadul föl. A műanyagból készült tárgyak legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egy esetleges tűznél rendkívül mérgező füst keletkezik). Tehát ezek az épületek energiatakarékosak ugyan, de semmi esetre sem egészség -és környezettudatosak. 

A ház kényelmét ezek a tulajdonságok nem befolyásolják. Ismerek kényelmes épületeket, amelyek energia pazarlóak, és nem környezetbarát anyagokból épültek. A környezetbarát házakról viszont elmondható, hogy a beltéri levegőminőségük nagyságrendekkel jobb, így a közérzetünk jobb ezekben. A kellő vastagságú hőszigetelésnek köszönhetően pedig a hőkomfortunk lesz jobb. 

Kazinczy Gyöngyvér