Manapság a csapból is a fenntarthatóbb,
egészségesebb életmódra való ösztönzés folyik, ami nem csoda, hiszen a
magas energiaárak, a klímaváltozást jelző egyre tomboló természeti erők,
a mind gyakrabban jelentkező betegségek (rák, allergia, stb.) mindenkit
valamiféle megoldás keresésére ösztökélnek.
Természetesen az élet
minden területén változásra, szemléletmód váltásra van szükség. A kiút
mégis azért keresendő leginkább az építészetben, mert világszerte az
épületek felelősek az ivóvíz felhasználás 17%-áért, a fa felhasználás
25%-áért, a CO₂ kibocsátás 33%-áért, az energia felhasználás
30-40%-áért, valamint az össz nyersanyag felhasználás 40-50%-áért.
A
számos, e témában megjelenő cikkek között azonban ritka az, amelyik
pontosan, a probléma lényegét felismerve, megértve vezeti az érdeklődőt a
megoldás felé.
Minden
újabb épület a természet egy részét szorítja ki. Az építésnél az
építőanyagokkal természeti kincseket használunk fel, amelyek az épület
életének végén építési törmelékként kerülnek vissza a természet
körforgásába. Minden egyes épület megépítésével a környezetet terheljük,
így ezt olyan alacsony szinten kell tartani, amennyire lehetséges. Így
tehát egy ház tervezésénél és megépítésénél az esztétika, a funkció, a
gazdaságosság mellett a környezetbarát anyagok használatára és az
energiatakarékosságra is gondot kell fordítani.
Nagyon
fontos tisztázni azt, hogy az energiatakarékos ház nem minden esetben
jelent egészséges, környezetbarát épületet. Gondoljunk csak egy vastag,
műanyag hőszigeteléssel burkolt, vasbeton falazatú, műanyag
nyílászárókat alkalmazó épületre. Bizonyára kedvező értékeket fogunk
kapni az épület energiafogyasztását tekintve, ennek ellenére az épület
anyagainak környezetterhelése (előállítása, helyszínre szállítása,
beépítése, elbontása, megsemmisítése) igen jelentős terhet ró a
környezetre, nem beszélve arról, hogy a vasbeton, a műanyag hőszigetelés
élettani hatása is kedvezőtlen. (A habosított műanyagok az előállítás
után folyamatosan mérgező sztirolt bocsátanak ki magukból. A
poliuretánból készített termékeknél szintén elővigyázatosságra van
szükség, ugyanis ezekből allergén izocianát szabadul föl. A műanyagból
készült tárgyak legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egy esetleges
tűznél rendkívül mérgező füst keletkezik.). Tehát ezek az épületek, mint
például a ma annyira divatossá váló vasbetonból és műanyag
hőszigetelésből felépülő passzívház rendszerek energiatakarékosak ugyan,
de semmi esetre sem egészség -és környezetbarátok.
Szintén
megtévesztőek azok a beruházások, amelyeket zöldként próbálnak eladni,
bár egy avatottabb szem észreveszi, hogy a tervezőjük figyelmen kívül
hagyta az öko építészet legalapvetőbb szabályait. Egy épület nem lesz
öko csupán attól, ha növényeket rakunk a homlokzatára vagy a tetejére,
illetve ha fával álcázzuk az acélszerkezetet, vagy az építkezés végén
felcsapunk a tetőre pár napelemet.
A
fenntartható építészet ennél jóval összetettebb és nagyon sok
szempontot kell figyelembe venni már a tervezés első lépésénél is. Így
nem mindegy a telek fekvése, és a helyi építési szabályzat
kötöttségeivel is jó idejében tisztába kerülni, mert előfordulhat, hogy
nem tudunk a déli oldalon ablakot nyitni, vagy nem lesz alkalmas
tetőfelületünk a kollektorok optimális elhelyezésére. Gondot kell
fordítani az épület helyes tájolására, a klímazónás alaprajzi
tervezésre, a kompakt tömegformálására. A tető és a falazat sokféle ki-
és beugró szárny nélküli, zártabb formája kisebb hűtési felületet
jelent. Szintén már a tervezésnél oda kell figyelni a betervezett
anyagok széndioxidban kifejezett „árára” (embodied energy), ami a
kitermelés-előállítás technológiáján és azon múlik, hogy milyen messzire
kellett szállítani az építőanyagot a kitermelés, előállítás helyétől.
Célszerű tehát a természetes, minél kevesebb energiával előállítható,
tartós, közelben fellelhető anyagok mellett dönteni. Ügyelni kell a
festékekre, és a fakezelő szerekre is. Olyan terméket kell választani,
amelyeknek nincsen káros kibocsátásuk, (emissziójuk) kipárolgásuk, vagy
kisugárzásuk. Ökológiai vizsgálatok számos anyagról kiderítették, hogy
toxikus, mérgező kihatásuk van a környezetre, ezért biológiailag
ártalmasak. A hatások nagy része érzékszerveinkkel nem érzékelhető, de
tudat alatt szervezetünk reagál ezekre a hatásokra. A biológiai reakció
szervezetünk energiájának egy részét leköti, az immunrendszerünket nem
kívánatos mértékben terheli.
Az anyagok megválasztásánál figyelni kell arra is, hogy azok „lélegző”, porózus, pára- és nedvességgazdálkodó anyagok legyenek.
Az
épület szerkezeteinek tervezésénél ügyelni kell a megfelelő
hőtároló-hőcsillapító tömeg kialakítására, a hőszigetelés optimális
vastagságára, a hőhidak kerülésére. Kedvező a zöldtetők és
zöldhomlokzatok alkalmazása számos előnyük miatt, de különösen a nyári
hővédelem szempontjából. A természetes megvilágítás biztosítására nem
csak energiatakarékossági, hanem élettani szempontból is szükséges
ügyelni.
Fontos része a
fenntartható épületnek a természetes épületgépészet. A passzív
napenergia-hasznosítás építészeti integrálásán (pl. télikert) kívül az
alternatív energiaforrások felhasználását kell preferálni. A
legáltalánosabb kérdés a fűtési mód megválasztása szokott lenni. Egyre
inkább divatossá kezd válni a hőszivattyú alkalmazása, azonban jelentős
elektromos áram igénye miatt inkább a hagyományosabb és egyszerűbb
rendszerű fatüzelést (pellet, faapríték, hasábfa tüzelésű kazán,
faelgázosító kazán, cserépkályha) szoktam ajánlani, ami egyben bizonyos
függetlenséget is biztosít a szolgáltatóktól. Használati melegvíz
előállítására a legjobb sík kollektorok alkalmazása, elektromos áram
igényünket pedig tapasztalatom szerint napelemmel tudjuk a
leghatékonyabban biztosítani. Fontos hangsúlyozni azonban azt, hogy a
megújuló energiák alkalmazása akkor lesz csak igazán hatékony, ha
energiaszükségleteinket a korábban felsorolt módokkal már a minimálisra
csökkentettük.
A megfelelő
szellőzésre, klímatizálásra is vannak természetes megoldások, amelyeket
építészeti eszközökkel (napkémény, „fekete-padlás”, stb.) a tervezés
során könnyen biztosíthatunk.
Az
energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthon kialakítása a
témában jártas építésztervező segítségével nem igényel több energiát és
időt, mint egy hagyományos ház megtervezése, és megépítése. Ráadásul a
Klímabarát Otthon Program részeként (www.energiatudatoshaz.hu) a
zöldtárca decemberben pályázatot ír ki hagyományos lakóépületek
klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló
energiaforrások alkalmazására, valamint új építésű energiatakarékos
lakóépületek támogatására, így fenntartható otthonunk most állami
támogatással megvalósítható!
Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök
Környezet –és Energiatudatos Építészeti Stúdió
www.energiatudatoshaz.hu
