A gödi családi ház bemutatása
A fenntartható életformát követő házaspár egy környezetbarát építőanyagokból felépülő, energiatakarékos, megújuló energiával üzemelő családi ház tervezésével bízott meg.
Az épületben felhasznált környezetbarát építőanyagok, az energiatudatos tervezési módszerek, energia hatékony épületszerkezetek, és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazásával sikerült egy rendkívül alacsony energiaigényű (összesített energetikai jellemző = 56,217 kWh/m²év, energetikai minőség szerinti besorolás = A+), ugyanakkor környezetbarát és költséghatékony épületet létrehozni.
Helyszín
A
telek Göd településen, a vasútállomástól mintegy 200 méterre található,
ami fontos szempont a Budapesten dolgozó házaspárnak, akik fenntartható
módon a közösségi közlekedést preferálják az autózással szemben.
Energiatudatos épületkialakítás
Energiatudatos
épületek esetében a tájolás különösen fontos szerepet játszik a
tervezés során. A két szárnyból álló épület egyik részének gerincvonala
az utca vonalára merőleges, míg a másik szárny nem a megszokott
derékszögben csatlakozik ehhez, hanem úgy, hogy a tetőgerinc az
észak-déli irányra tökéletesen merőleges legyen, így a legkedvezőbb
(déli) tájolást adva a tetőn elhelyezett napelemeknek, illetve a
télikertnek.
A helyiségek elrendezése is követi azt
az energiatudatos alapelvet (klímazónás alaprajzi tervezés), hogy a nem
állandó használatban lévő, kiszolgáló helyiségek (kamra, gépészet, WC,
előszoba), illetve az alacsonyabb hőmérsékletet igénylő háló az északi,
észak-nyugati irányba lett tájolva kevesebb számú, és kisebb méretű
ablakokkal, míg a fő helyiségek déli, dél-keleti, dél-nyugati tájolást
kaptak, nagyobb üvegfelületekkel, természetesen ügyelve a megfelelő
árnyékolásukra.
A
déli homlokzaton található télikert méretét úgy határoztuk meg, hogy
energetikai hatása a legkedvezőbb legyen. Kellően érvényesüljön a
passzív napenergia-hasznosítás fűtésben betöltött szerepe, ugyanakkor
elkerüljük a nyári túlmelegedést, amiről a kellő hőtároló tömeg, és a
megfelelő árnyékolás is gondoskodik.
A szerkezettervezés egyik legfontosabb része a megfelelő hőszigetelés megválasztása, és a hőhidak kiküszöbölése volt.
- Aljzatban 20+6 cm hőszigetelés;
- Homlokzaton 20 cm hőszigetelés;
u=0,17 W/m²K (u megengedett =0,45 W/m²K )
- Padlásfödém 30 cm hőszigetelés;
u=0,10 W/m²K (u megengedett =0,25 W/m²K )
- Jó hőszigetelő képességű nyílászárók:
A
teherhordó falak alatt üveghab hőszigetelés biztosítja a talaj felé a
hőhídmentes szigetelést. Az üveghab előállítása alapvetően rendkívül
energiaigényes folyamat, ugyanakkor mi annak a gyártónak a termékét
választottuk, amelyik megújuló energiát (vízenergia) használ az
előállítás során, így a gyártás környezetterhelése nem nagy.
A
fafödém gerendái - a gyakorlattól eltérően - a vasbeton koszorúba
erősített papucsokban ülnek. A külső faszerkezetű előtető rögzítő elemei
a hőszigetelésen kívül lettek elhelyezve, energetikailag leválasztva az
épülettől. Így a hőhídmentesség biztosítható.
A nyeregtető hajlásszögét a napelemek és napkollektorok számára szükséges legoptimálisabb dőlésszög határozta meg.
Az
árnyékolást részben zsaluval, részben a körbefutó tornác-előtető által
biztosítottuk, melynek változó szélessége úgy lett meghatározva, hogy
nyáron védjen a beeső napsugarak ellen, télen pedig, mikor a Nap
alacsonyabban jár, nem akadályozza, hogy besüssön az ablakokon.
A télikerten lombhullató növényzet véd a
nyári túlmelegedés ellen. Ősszel a levelek lehullnak, és utat engednek a
melengető napsugaraknak.
Környezetbarát építőanyagok
Az
épület teherhordó falszerkezete és válaszfal rendszere 30, illetve 10
cm vastag mészhomok téglából épül. A mészhomok tégla előállítása
harmadannyi CO2 kibocsátással jár, mint a vázkerámiáké, és jóval nagyobb
a hőtároló tömegük. Bár hővezetési tényezője rosszabb, 20 cm
hőszigeteléssel a falszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének különbsége
már csekély. (SILKA30+ 20 cm kőzetgyapot szigetelés u=0,17 W/m²K,
Porotherm30 +20 cm kőzetgyapot szigetelés u=0,15 W/m²K). Mindemellett a
mészhomoktégla kiváló pára- és nedvességgazdálkodó anyag, és az ára is
kedvezőbb.
Homlokzati
hőszigetelésként egyszerűbb kivitelezhetősége miatt a kőzetgyapotra
esett a választás. A cellulóz hőszigetelést azért vetettük el, mert
alkalmazásával a homlokzat csak homlokzatburkoló elemmel (tégla, kő, fa,
stb) alakítható ki, a megrendelők pedig olcsóbb és egyszerűbb vakolt
homlokzatot szerettek volna. A nádhőszigetelést pedig azért zártuk ki,
mert azonos vastagság mellett a kőzetgyapot kedvezőbb „u” értéket adott.
A
tetőszerkezetben ECOSER Knauf Insulation ásványgyapot hőszigetelést
alkalmaztunk, amely formaldehid-mentes kötőanyag technológiával készült,
illetve megújuló anyagokat használnak az előállítás során a kőolaj
alapanyagú vegyipari anyagok helyett, melyeket más szigetelőanyagokban
használni szoktak.
A
festékek, felületkezelő szerek, ragasztók megválasztásánál
környezetbarát, nem mérgező anyagok alkalmazására törekedtünk a
hagyományos termékek helyett.
Energiatudatos épületgépészet
Az
épület fűtését egy 18 kW-os faelgázosító kazán biztosítja. A hőleadók
alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, tehát padló- és falfűtés. Ezzel a
hőleadó típussal további 10% energia megtakarítás érhető el, mivel a
léghőmérséklet alacsonyabban tartható a radiátoros fűtéshez képest 1-2
°C-kal.
A HMV-t a napkollektorok (70%), illetve a faelgázosító kazán (30%) biztosítja.
A
mintegy 20 m² -es napelemes rendszer éves szinten 3300 kWh áramot ad,
ami bőven meghaladja a ház elektromos energiaigényét, ráadásul a
rendszer még bővíthető. Terv szerint a jövőben elektromos autót
szeretnének üzemeltetni a rendszerről a megrendelők.
Az
energiatakarékos szellőzést télen nagy hatásfokú hővisszanyerővel
ellátott kompakt szellőzőgép garantálja, míg átmeneti időszakban
(tavasz, ősz) és nyáron, amikor nincs szükség a levegő fűtésére vagy
hűtésére, a szellőzés gravitációsként működik. A beszívott levegő a
talajregiszteren keresztül érkezik az épületbe: a szükséges friss
levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán keresztül
szívjuk be, és szállítjuk az épülethez. A talaj hőmérséklete az év
folyamán fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb
hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a
környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől.
Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van,
növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), illetve ha a
növényeket rendszeresen locsolják.
Az
esővizet egy 20 m3 méretű tárolóba vezetjük. Ez a víz használható WC
öblítésre és öntözésre. A szürkevíz hálózat önálló rendszer, párhuzamos a
hidegvízével.
Veszprém, 2010. december 14.
Kazinczy Gyöngyvér
