munkáink - Teniszcsarnok

Környezet- és Energiatudatos Teniszcsarnok
Státusz: Koncepció terv
Dátum: 2014. nyár
Alapterület: 1789,29 m²

A környezetszennyezés legfőbb forrása az energiafogyasztás. Minthogy az épületek a társadalmak legnagyobb energiafogyasztói, következésképpen globálisan a legnagyobb mértékben szennyezik a környezetet, ezért az építészetben különös figyelmet kell kapnia a kérdés megoldásának.
   
Az épületek energiafogyasztása több tényezőből tevődik össze: az építőanyagok előállításához szükséges energiamennyiségből, az üzemeltetési energia szükségletéből, s kisebb mértékben az építés és bontás energiaigényéből.

Így tehát tervezésnél a legkevesebb energiát felhasználó és fogyasztó épület kialakítására kell törekedni. A mai kor építészétől elvárható a természethez való felelősségteljes hozzáállás, a környezetbarát lehetőségek, energiatudatos tervezési módszerek, energiahatékony épületszerkezetek, megújuló energiaforrások alkalmazása. Olyan épületeket és városokat kell tervezni, melyek elvetik az energiapazarlást és tudatosan használják a megújuló természeti erőforrásokat.

Célunk tehát egy energiatakarékos, és környezetbarát multifunkcionális sportcsarnok megtervezése.

Építészeti eszközök:

Az épület telepítése

  • a helyi környezeti hatások figyelembevétele (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek)
  • az épület megfelelő tájolása
  • kompakt tömegformálás, lehűlő felületek minimalizálása

Az épület anyaghasználata

  • a helyi erőforrások felhasználása (közelben fellelhető építőanyagok használata)
  • környezetbarát hőszigetelés alkalmazása: cellulóz, kőzetgyapot, kendergyapot
  • rétegelt-ragasztott fa tartószerkezet
  • héjazat lehetőleg zöldtetős kialakítással
  • a külső nyílászárók faszerkezetűek, hőszigetelő üvegezéssel készülnek.
  • anyag-, ivóvíz- és fosszilis energia megtakarításra való törekvés mind az építkezés ideje alatt, mind az épület használata során
  • környezetbarát, nem mérgező építőanyagok alkalmazása (festékek, ragasztók)

Az épület szerkezetei

  • szerkezeti megoldásai lehetővé teszik a természettel való kommunikációt, a ház bekapcsolódik a körülötte zajló folyamatokba:
    lélegző (porózus, páraáteresztő) anyagok használata (PS hőszigetelés helyett lehetőleg cellulóz, esetleg kőzetgyapot hőszigetelés)
    pára és nedvességgazdálkodó anyagok használata (vasbeton falszerkezet helyett tégla falazat)
    hő-kiegyenlítő, hőtároló anyagok, szerkezetek
    növényi árnyékolás, szélvédelem, hőszigetelés
    napcsapda kialakítása, passzív napenergiahasznosítás
  • hőveszteség csökkentése: hőszigetelés megfelelő vastagsága 20-40 cm, 3-szoros üvegezésű nyílászárók
  • hőhidak kerülése: az épületen vagy az épületen kívül történő minden szerelést vagy a hőszigetelés síkján kívül, vagy azon belül kell elvégezni. Emellett a hőszigetelés síkját lehetőleg nem szabad áttörni
  • ablakok – a napenergia passzív hasznosításának eszköze, u<1,0 W/m²K
  • zöldtető és zöld homlokzatok alkalmazása: nyári hőterhelés csökkentése, hűtő hatás, télen hőveszteség csökkentése
  • nyári hővédelem: árnyékolással, növényzettel (lombhullató növényzet nyáron árnyékol, télen engedi a passzív napenergiahasznosítást), zöldtetővel, előtetővel, nehéz anyagokkal

Természetes épületgépészet

  • Megújuló energiaforrások felhasználása: biomassza, nap, szél, napterek – passzív napenergia-hasznosítás építészeti integrálása
  • szellőző levegő biztosítása: az épület átszellőztetéséhez szükséges friss levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán  (talajregiszter) keresztül szívjuk be, és szállítjuk az épülethez. A talaj hőmérséklete az év folyamán fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől. Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van, növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), illetve ha a növényeket rendszeresen locsolják. A helyiségekből az elhasznált levegő a napkémény működési elvének megfelelően, a felhajtóerő hatására az épület tetején távozik. A napkémény működésének lényege az, hogy a levegő a napsugárzás hatására jelentősen felmelegszik (ez nem okoz gondot, hiszen a felmelegedés már a helyiség légterén kívül történik). A nagy hőmérsékletkülönbség nagy felhajtóerővel jár. Az elhasznált levegőt hővisszanyerőn keresztül vezetjük ki a szabadba, így a távozó levegő a hőt átadja a beszívott frisslevegőnek, ezzel jelentősen csökkentve a szellőzési hőveszteséget.
  • fűtési hő biztosítása: a kellő hőszigetelésnek, a jó hőszigetelő képességű nyílászáróknak, a megfelelő tájolásnak és tömegformálásnak köszönhetően az épület fűtési energiaigénye rendkívül alacsony lesz. A szükséges hőt biomassza kazánnal biztosítjuk.
  • HMV: a HMV jelentős részét napkollektoros rendszer állítja elő, aminek termelésére szükség esetén a biomassza kazán segít rá.
  • Elektromos energia: napelem segítségével tudjuk majd fedezni az elektromos energiaszükséglet egy részét. Gondot kell fordítani az energiatakarékos izzók alkalmazására.

Esővíz hasznosítás

  • A tetőfelületről összegyűjtött esővizet WC öblítésre, a kert öntözésére lehet felhasználni.


Víztakarékosság

  • A zuhanyzóknál víztakarékos zuhanyfej, a mosdóknál perlátor segít a vízfogyasztás csökkentésében, ezáltal a melegvízből is kevesebb fogy.  A zuhanyzók esetében hővisszanyerő zuhanytálca alkalmazásával további hő megtakarítás lehetséges.

 

vissza
publikációk könyvajánló Öko-Építőanyag Webáruház
© Kazinczy Gyöngyvér. Minden Jog fenntartva.