A környezetszennyezés legfőbb forrása az energiafogyasztás. Minthogy az épületek a társadalmak legnagyobb energiafogyasztói, következésképpen globálisan a legnagyobb mértékben szennyezik a környezetet, ezért az építészetben különös figyelmet kell kapnia a kérdés megoldásának.
Az épületek energiafogyasztása több tényezőből tevődik össze: az építőanyagok előállításához szükséges energiamennyiségből, az üzemeltetési energia szükségletéből, s kisebb mértékben az építés és bontás energiaigényéből.
Így tehát tervezésnél a legkevesebb energiát felhasználó és fogyasztó épület kialakítására kell törekedni. A mai kor építészétől elvárható a természethez való felelősségteljes hozzáállás, a környezetbarát lehetőségek, energiatudatos tervezési módszerek, energiahatékony épületszerkezetek, megújuló energiaforrások alkalmazása. Olyan épületeket és városokat kell tervezni, melyek elvetik az energiapazarlást és tudatosan használják a megújuló természeti erőforrásokat.
Célunk tehát egy energiatakarékos, és környezetbarát multifunkcionális sportcsarnok megtervezése.
Építészeti eszközök:
Az épület telepítése
- a helyi környezeti hatások figyelembevétele (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek)
- az épület megfelelő tájolása
- kompakt tömegformálás, lehűlő felületek minimalizálása
Az épület anyaghasználata
- a helyi erőforrások felhasználása (közelben fellelhető építőanyagok használata)
- környezetbarát hőszigetelés alkalmazása: cellulóz, kőzetgyapot, kendergyapot
- rétegelt-ragasztott fa tartószerkezet
- héjazat lehetőleg zöldtetős kialakítással
- a külső nyílászárók faszerkezetűek, hőszigetelő üvegezéssel készülnek.
- anyag-, ivóvíz- és fosszilis energia megtakarításra való törekvés mind az építkezés ideje alatt, mind az épület használata során
- környezetbarát, nem mérgező építőanyagok alkalmazása (festékek, ragasztók)
Az épület szerkezetei
- szerkezeti megoldásai lehetővé teszik a természettel való kommunikációt, a ház bekapcsolódik a körülötte zajló folyamatokba:
lélegző (porózus, páraáteresztő) anyagok használata (PS hőszigetelés helyett lehetőleg cellulóz, esetleg kőzetgyapot hőszigetelés)
pára és nedvességgazdálkodó anyagok használata (vasbeton falszerkezet helyett tégla falazat)
hő-kiegyenlítő, hőtároló anyagok, szerkezetek
növényi árnyékolás, szélvédelem, hőszigetelés
napcsapda kialakítása, passzív napenergiahasznosítás
- hőveszteség csökkentése: hőszigetelés megfelelő vastagsága 20-40 cm, 3-szoros üvegezésű nyílászárók
- hőhidak kerülése: az épületen vagy az épületen kívül történő minden szerelést vagy a hőszigetelés síkján kívül, vagy azon belül kell elvégezni. Emellett a hőszigetelés síkját lehetőleg nem szabad áttörni
- ablakok – a napenergia passzív hasznosításának eszköze, u<1,0 W/m²K
- zöldtető és zöld homlokzatok alkalmazása: nyári hőterhelés csökkentése, hűtő hatás, télen hőveszteség csökkentése
- nyári hővédelem: árnyékolással, növényzettel (lombhullató növényzet nyáron árnyékol, télen engedi a passzív napenergiahasznosítást), zöldtetővel, előtetővel, nehéz anyagokkal
Természetes épületgépészet
- Megújuló energiaforrások felhasználása: biomassza, nap, szél, napterek – passzív napenergia-hasznosítás építészeti integrálása
- szellőző levegő biztosítása: az épület átszellőztetéséhez szükséges friss levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán (talajregiszter) keresztül szívjuk be, és szállítjuk az épülethez. A talaj hőmérséklete az év folyamán fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől. Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van, növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), illetve ha a növényeket rendszeresen locsolják. A helyiségekből az elhasznált levegő a napkémény működési elvének megfelelően, a felhajtóerő hatására az épület tetején távozik. A napkémény működésének lényege az, hogy a levegő a napsugárzás hatására jelentősen felmelegszik (ez nem okoz gondot, hiszen a felmelegedés már a helyiség légterén kívül történik). A nagy hőmérsékletkülönbség nagy felhajtóerővel jár. Az elhasznált levegőt hővisszanyerőn keresztül vezetjük ki a szabadba, így a távozó levegő a hőt átadja a beszívott frisslevegőnek, ezzel jelentősen csökkentve a szellőzési hőveszteséget.
- fűtési hő biztosítása: a kellő hőszigetelésnek, a jó hőszigetelő képességű nyílászáróknak, a megfelelő tájolásnak és tömegformálásnak köszönhetően az épület fűtési energiaigénye rendkívül alacsony lesz. A szükséges hőt biomassza kazánnal biztosítjuk.
- HMV: a HMV jelentős részét napkollektoros rendszer állítja elő, aminek termelésére szükség esetén a biomassza kazán segít rá.
- Elektromos energia: napelem segítségével tudjuk majd fedezni az elektromos energiaszükséglet egy részét. Gondot kell fordítani az energiatakarékos izzók alkalmazására.
Esővíz hasznosítás
- A tetőfelületről összegyűjtött esővizet WC öblítésre, a kert öntözésére lehet felhasználni.
Víztakarékosság
- A zuhanyzóknál víztakarékos zuhanyfej, a mosdóknál perlátor segít a vízfogyasztás csökkentésében, ezáltal a melegvízből is kevesebb fogy. A zuhanyzók esetében hővisszanyerő zuhanytálca alkalmazásával további hő megtakarítás lehetséges.