Az Öko-logikus építészet / Jelentés az élvonalból konferenciasorozat tanulságai.
Május és június folyamán zajlott az ökoépítés országos roadshowja, a HuGBC szakmai védnökségével megrendezett Öko-logikus építészet 2015 konferenciasorozat. A hét helyszínen (Pécs, Győr, Debrecen, Budapest, Szeged, Kecskemét-Bakodpuszta, Siófok) zajló eseményekre összesen 950 résztvevő regisztrált, így elmondható, hogy széles szakmai érdeklődő közönséget sikerült megszólítani! Egyesületünket a felszólalók sorában Schmidt András építész, HuGBC tag, a Skanska fenntarthatósági menedzsere képviselte a FIABCI-díjas Green House irodaház két éves mérési tapasztalatait ismertetve, a már számos díjjal elismert Eiffel Palace épületét pedig Gyöngyösi Zsolt, HuGBC elnökségi tag egy rövidfilmben mutatta be.
Az építészek elsöprő többsége rosszul számítja a hőátbocsátási tényezőt, a gépészeti rendszerek kiindulási számai gyakran rosszak, a társasházak energiatudatos felújítása vagy a biogázfűtés pedig jogi problémákat okozhat – mindezek az Öko-logikus építészet / Jelentés az élvonalból konferenciasorozat tanulságai.
Óvodafelújítás, új és felújított iroda és társasház-felújítás is szerepelt a szentendrei Pimes Concerto III. uniós projektben, melyet Matolcsy Károly (ÉMI) mutatott be. A projekt számos innovációt alkalmazott: az újrahasznosított hőszigetelés, a hibrid (kollektor-napcella) napelemek, a kísérleti homlokzatmegoldások, a kertészeti fahulladék hasznosítása és a szennyvíz hőhasznosítása mellett tervezik az ugyancsak szennyvízből kinyert biogáz felhasználását is. Utóbbit abszurd jogi akadályok hátráltatják: a biogázt, mivel nem telken belül keletkezik, bányakapitánysági engedéllyel, nagy nyomással lehetne csak bevezetni. Szintén jogi (alapító okirati) feszültségek keletkeztek, mikor az egyik társasház üvegfalát kellett odébb vinni a kisebb lehűlőfelület érdekében.
A projekthez kapcsolódó hozzászólásában Márta Tibor (Xella) 0,089-es lambda értékű új Ytong falazóelemet és a Multipor pórusbeton hőszigetelőelemet mutatta be. A korszerű hőszigetelő rendszerekben nemcsak a részletek megoldottak, de például a dübelek hőhídhatása is kiküszöbölhető – mutatott rá Hülber Attila (Baumit). Obermayer Balázs (Rehau) a legkorszerűbb, háromrétegű ablakok mellett az akusztikai és hőkomfortot biztosító eszközökre hívta fel a figyelmet. A hőszigetelés már nem fér el a szarufák között, de lehet a szarufák felett kőzetgyapotot is használni – adta közre cége újdonságát Brassnyó László (Knauf Insulation). A leggyakoribb probléma a mai házakkal a szellőzetlenség, ez okozza a penészedéseket – emelte ki hozzászólásában Noficzer Zsolt (Kamleither Budapest), pedig meglévő házaknál is megoldható az energiatakarékos légcsere, például rejtett csövezéssel vagy akár anélkül, decentralizált berendezésekkel is. Végül Kóbor Csaba (Bramac) a napelemek elhelyezési, szerelési buktatóira hívta fel a figyelmet.
A rétegtervi U értékhez hozzá kell adni számos rontó tényezőt, például a burkolattartó vázak, dübelek hatását – figyelmeztetett Becker Gábor (BME). Esetenként ezek miatt akár több mint dupla vastagságú hőszigetelésre is szükség lehet az „ismétlődő hőhidak” miatt. A fokozódó hőszigeteléssel ezek hatása és a többi hőhídhatás is felerősödik, könnyebben előfordul penészedés. Változik például az ablakok beépítése is: legjobb, ha legalább 6 centimétert ráfed a hőszigetelés a tokra, de kellő körültekintéssel, negatív kávával még a rejtett redőnytok hőhídmentes elhelyezése is megoldható.
Hozzászólásában Kóbor Csaba az alátétfóliák, alátétszigetelések új feladataira hívta fel a figyelmet: egyszerre kell vízzárónak, páraáteresztőnek, hővisszaverőnek, sőt a favédőanyagok vízlágyítójával szemben is ellenállónak lenniük. Brassnyó László példaként említette: Lettországban már most 0,2 a falakra kötelező U érték. E szigorú értékek elérését hőhídmentes dübelekkel, kérgesített kőzetgyapot táblákkal tudják segíteni – utóbbiakat pont-perem módszerrel lehet elhelyezni. A dübelek okozta hőhidat legjobb elkerülni: a ragasztótárcsákra ragasztott táblákkal nem csak a hőhidakról felejtkezhetünk el, hanem a gyengébb minőségű vakolatokra is tudunk rögzíteni – mondta el Hülber Attila. A lábazati hőhidak megszakítására kínál megoldás 0,14-es lambda értékkel az Ytong „Start” – hívta fel a figyelmet egy gyakran kevés figyelmet kapó területre Márta Tibor. Kujáni Péter (Wolf System) pedig a könnyűszerkezeti építés csomópontjait adta közre: régóta az energiatakarékosság élvonalába tartoznak a készházak, akár passzívház szint is könnyen elérhető velük.
Érdekességként Gutai Mátyás a vízházat, az Allwater magyar szabadalmát mutatta be videóüzenetében. Csajka György (Schiedel) passzívház tanúsítással rendelkező kéményrendszert ismertetett: igen, passzívházba is tanácsos kéményt építeni – hiszen a tűz látványa már önmagában is kellemes, de még lényegesebb, hogy így nem vagyunk egyetlen energiaforrásnak kiszolgáltatva.
Schmidt András a HuGBC képviseletében mutatta be a Skanska Green Building épületét, mely LEED Platinum minősítésű – ami nem is jelentett óriási többletköltséget, mindössze 3-4 százalékot. Ebbe az extra hőszigetelésen kívül a talajszondás fűtés, a csapadékhasznosítás, a biodiverz zöldtető és a napenergia-hasznosítás belefért. Szilágyi Balázs (Autodesk) hozzászólásában az ilyen méretű projekteknél szükséges, valódi BIM technológiát ismertette, Brassnyó László pedig a zöldtetőkhöz mutatott egy újfajta paplant.
Az Eiffel Palace és a Groupama Aréna fenntarthatóságának nagy erőssége a városi elhelyezkedés, az újrahasznosított anyagok felhasználása is – ezt kisfilmek mutatták be.
Forrás:
www.hugbc.hu
