Mennyit ér az utólagos hőszigetelés?

Mennyit ér az utólagos szigetelés?

Ha felújítunk, szigeteljünk is! - a 'Nálam szigetelnek' program eredményei

Köztudott, hogy a hőszigetelések alkalmazásával jelentős energia megtakarítás érhető el. A Knauf Insulation által indított Nálam szigetelnek programnak a célja valós körülmények között, hiteles mérésekkel bizonyítani, hogy korszerű szigetelőanyagok alkalmazásával milyen tetemes energia megtakarítás érhető el.

Beépített mérőórák segítségével egy szakértő csapat kísérte figyelemmel és elemezte hogyan alakul a 179 jelentkező közül kiválasztott két család fűtési energia felhasználása és rezsije. A vizsgálat egy teljes fűtési szezonra terjedt ki. A két szinte teljesen egyforma ház - tégla falazat, közel azonos műszaki állapot, két-két felnőtt valamint két-két gyermek lakó - közül az egyiket leszigetelték, a másikat nem. (A két épület egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkedik el, ami a közel azonos időjárási körülmények megléte miatt volt fontos szempont.)

Az első ház födémének szigeteléséhez 25 cm üveggyapotot, a homlokzat szigeteléséhez pedig 20 cm kőzetgyapot szigetelőanyagot használtak. A kazánok fűtési célú, előre menő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiség mérőkkel mérték, az otthonok belső hőmérsékletét pedig digitális hőmérőkkel ellenőrizték és azt nappal 22 fokon, éjjel 19.5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást is telepítettek.
 
A szigetelt házban 46%-kal csökkent a fűtésszámla

A közel 7 hónapig tartó összehasonlító mérések eredményei számos tekintetben a szakembereket is meglepték. A belső hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2.182 m3 gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1.196 m3, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250.495 forintot, míg a szigetelt házban élő család összesen 136.607 forintot költött. A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az elmúlt tél enyhébb volt (a középhőmérséklet átlagosan 3˚C-kal volt magasabb), mint a megszokott.

.

Azokon a napokon, amikor kifejezetten hideget mértek a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség még jelentősebb volt, elérte az 55%-ot is. Ha a téli átlaghőmérséklet alacsonyabb lett volna (ebben az időszakban 3˚C fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag - az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján megjelent tanulmány szerint “ez volt minden idők harmadik legmelegebb tele”.) a szigetelés által megspórolt különbség is magasabbra adódik.

 
Szigeteléssel az áramszámla is csökkent

A szigetelt ház kazánja átlagosan mindössze harmadannyit üzemelt, mint a nem szigetelt épületé, sőt voltak olyan, melegebb téli napok, amikor be sem kapcsolt, mert a ház belső hőmérséklete nem csökkent a meghatározott érték alá.

Mivel a kazán nem kapcsolt be, az elektromos keringető szivattyú sem üzemelt, ami a teljes fűtési szezonra vetítve mintegy 10.000 forintos megtakarítást eredményezett.

 
A méréseket nyáron is folytatták.

A mérésbe vont időszak egésze alatt megfigyelhető volt, hogy a szigetelt épületben lényegesen kiegyenlítettebb a belső hőmérséklet, a szigetelt épület kevésbé van kitéve a külső hőmérsékletváltozás hatásainak. Ezáltal melegebb időben - mint pl. idén augusztus elején - a szigetelt épület felmelegedése (illetve a felmelegedés csúcsértéke) lényegesen alacsonyabb volt a szigetelt épületben, míg hűvösebb időben - ilyen volt pl. június közepén - a belső hőmérséklet akár 2-3ºC-kal is magasabb maradt, mint a szigeteletlen épületben.

23-24ºC-os napi átlaghőmérséklet felett a szigetelt épület belső átlaghőmérséklete alacsonyabb, míg 23-24ºC alatt magasabb - így a szigetelt épület mindkét esetben kedvezőbb belső lakóklímát biztosít.
 
Megéri-e?

A programról és az első tél eredményeiről beszámoló kiadvány a felújítás, a hőszigetelés pontos költségeit is tartalmazza. A beépített hőszigetelés anyagköltsége a mérés során realizálódott gázmegtakarítás alapján is már 12 éven belül megtérül, onnantól kezdve a lényegesen alacsonyabb rezsi már tiszta haszon. És mindehhez kellemes belső lakóklíma társul, ami nehezen számszerűsíthető.

Az adottságokból kifolyólag egy meglévő épület korszerűsítésénél általában nem biztosítható minden szerkezet egyenrangú szigetelése és az új épületek esetében elvárható hőhídmentesség. Az itt bemutatott példában is látható, hogy az épület-talaj csatlakozás szigeteletlen maradt. Ennek kedvezőtlen hatása a lábazati szigetelés mélyebbre engedésével, peremszigetelés alkalmazásával csökkenthető.

Az energiamegtakarítás mértéke egy felújítás esetén is tovább növelhető a nyílászárók cseréjével, a beépítés megfelelő csomóponti kialakításával, a gépészeti rendszer korszerűsítésével, hővisszanyerős szellőztetés alkalmazásával, légtömör épületburok kialakításával, ...

A program a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének felügyeletével zajlott, módszertani támogatója pedig a Magyar Energiahatékonysági Intézet volt.

Az eredményekről bővebben a nalamszigetelnek.hu oldalon olvashattok.

Forrás: holnaphaz.blog.hu